Ismét eltelt egy hónap, repül az idő. Közhely, de Málna mellett valóban így érzem. Felkelünk, szopizás, büfizés, pelusozás, kis játék, altatás, majd Málna alszik kb. 1 órát és ez így ismétlődik négyszer és már fürdetés van, majd altatás. El is repült egy nap. Ha beiktatunk egy babás jógát, akkor 10-kor elmegyünk itthonról, 1-re hazaérünk, evés, alvás, aztán már itt a 6 óra, amikor MamaP is hazaér, azaz ismét vége egy újabb napnak.
Mikor megszületett, vártam, hogy legyen már nagyobb, hogy gügyögjön, járjon, lehessen vele menni mindenhova stb. Most viszont azt érzem, hogy már négy hónap eltelt és Málna olyan rohamosan nő, az idő pedig olyan gyorsan szalad, hogy maholnap mehetek vissza dolgozni és majd bánni fogok minden egyes percet, amit nem vele töltöttem akkor, amikor még kis puszilgatni való kisbaba volt. Azaz MOST. Ezért elhatároztam, hogy nem nézek annyira a jövőbe, próbálok itt élni a MOST-ban és nem sajnálni tőle egyetlen percet sem, amikor ébren van. Igyekszem többet beszélgetni vele (még hamár az összes lehetséges témát ki is merítettem), többet játszani (mégha álmos is vagyok, vagy valami 'fontosat' okvetlen meg kell néznem a neten), többet ölelgetni, puszilgatni még akkor is, ha éppen vendégek vannak nálunk és vennék ki a kezemből stb.
Málna egyre cukibb. Pörög forog hasról hátra és vissza, hason fekve felkönyököl és nézelődik, mindent a szájába vesz, folyamatosan szövegel, hogy ááááóóóóóíííííááááá és ha rámosolygok mindig visszamosolyog. Azaz szépen fejlődik és tudja mindazt, amit a többi 4 hónapos gyerek. Imádom! De szerintem ti is ;)